2017.01.24.

"A tavalyi év elején  elengedtük a fantáziánkat, és létrehoztunk egy a mesék szimbólumrendszeréből táplálkozó, reneszánsz ihletettségű fotósorozatot. Régóta szerettünk volna egy olyan anyagot, amely egy letűnt, dekadens kor hangulatát idézi és a sötétségen át vezet a képzelet világába…"    Pinewood Weddings

Mire elkészült a Floral Dream képi anyaga, addigra már minden porcikámmal a tavaszt vártam, így inkább félreraktam őket későbbre. Most majd egy év elteltével eszembe jutottak.

Ha az ember a virágokra gondol, sokszor a romantika- tisztaság friss tökéletes szépség az, amit elképzel. Épp ezért volt elképesztően üdítő és szórakoztató ezt a komor világot létrehozni. Szeretem a sötét, már-már baljós hangulatot, amit áraszt magából. 

Legfőbb inspirációm a Holland mesterek festményei voltak, szerettem volna a virágokkal ezt a hangulatot megidézni.

Illúziót teremteni, hogy első ránézésre hirtelen ne is lehessen eldönteni, hogy igazi virágokat, vagy festményt látsz e róluk. 

Valamiért vonzódom a sötét  hátborzongató részletekhez - kosz, csontok, szakadt levelek, hernyórágta ágak, gyűrött szirmok, szedett-vedett, múlandó dicsőség  - mind hozzátartoznak az élethez, mégis sokszor próbáljuk ezeket a hibákat, tökéletlenségeket elfedni.

A virágok a télre, a kora tavaszi szezonra jellemzőek. A jácintok, nárciszok nehéz - édes illata kontrasztban áll a nedves moha és a száraz erdei avar csípős szagával. A színárnyalatok még jobban erősítik a baljós hangulatot - hússzín, lazac rózsák, mályva, burgundi boglárkák, anemona fekete közepe.

Egy virágokpozíciót létrehozni nem olyan egyszerű, mint gondolnád. Meg kell találni az egyensúlyt, figyelni a textúrákra, színharmóniákra. Megkeresni a legalkalmasabb szálakat, alkotóelemeket. Aszparágusz  - annyian mellőzik mostanában -pedig tüskés, méregzöld, csipkeszerűen szerteágazó ágai igazán festői hatást keltenek. A trükkje annyi, hogy nagyon frissnek kell lennie, hogy ne a 80-as évek szánalmas, celofános rémségei jussanak eszünkbe róla.

Gyűrött rózsa szirmok, amiket szándékosan a virágon hagytam...ettől még igazibb. Mintha megtépázták vona az időjárás viszontagságai

A fényes, fekete bogyós ágakat az út széléről szedtem előző nap - nélküle nem lenne ugyanaz a végeredmény. Hiszem, hogy egy-egy apró változtatással is új hangulatot teremthetünk. 

A piros anemonék az elnyílás előtti utolsó hanyatló pillanatban kerültek a kompozíciókba. Majdnem otthagytam őket csalódottan, hogy nem elég frissek, mikor rájöttem épp így kellenek. A tulipánok már-már elhullajtják fényes szirmaikat. Tökéletesség hajszolása, szirmok letépése, nem felhasználni valamit ami éppen az elmúlás előtti utolsó állapotban van, bolondság lett volna - épp ez a kiteljesedés a legcsodálatosabb. Az apró részletek, melyek észrevétlenül hozzáadnak a látványhoz. Talán fel sem tűnik elsőre, de a tudatalattiddal érzékeled...

Mostanában sokat gondolkozom azon, mi különböztet meg minket, virágos designereket -  akik ugyanazokat a virágokat használjuk. Óhatatlanul is hasonló szálakért nyúlunk. Hé, az ÉN VIRÁGAIM!-  gondoltam régen, sokszor dühösen.Ma már nevetek magamon -  micsoda önző gondolatok, már-már megszállottság nem igaz?  -  de miután lecsendesítettem az egómat, rájöttem.

Az érzések és a  gondolatok  -  ami a virágok mögött van. Az a plusz egy két titkos szál, a felkutatott különlegesség,  aminek csak te tudod a jelentőségét... Talán ebben rejlik a különbség.

Koncepció:  Pinewood WeddingsFLÓRA Floral Botanical Atelier
A sorozat további képeit ide kattintva találod
Torta:  Az én Tortám
Ruhák:  Nora Sarman
Make-up:  Sara Skrionya Make up
Modell: Bella by  VM Model
Helyszín:  Flashback Photo Studio

Kattints ide új komment írásához!
Új hozzászólás

2017.01.25.
Manka
Flórám! Nagyon jókor jöttek ezek a gondolatok... Nem is tudom eldönteni, melyik szebb? A virágok, vagy az írás? Éljen a DARK!